Deszk Község Honlapja

Deszki Értékeink

Deszki Értékeink

„Deszki nagy fa”

Az erdő szélén áll egy igazi kuriózum: egy hatalmas, szinte mesebeli tölgy, egy „hagyásfa”. Ki tudja, hány vágásfordulót túlélt ez a több mint 600 cm körméretű kocsányos tölgy, Csongrád megye legnagyobb tölgyfája! A magról ültetett, erdészek által gondosan ápolt, jó állapotban lévő matuzsálem impozánsan magasodik az őt körvevő 90 éves tölgyek fölé. A DESZKI ÖREG […]

Tovább
Nyeles szemű légy

A Maros folyó partszegélye nyújt élőhelyet egy igen ritka és meglehetősen bizarr küllemű légyfajunknak. 1996. októberében Paulovics Péter szegedi biológus a Tisza-Maros torkolatának közelében- Deszk alatt- fedezte fel az addig nem publikált rovart. A nyelesszemű legyek (Diopsidae) családjába tartozó új fajt 1997-ben írták le (Papp L., Földvári M. Paulovics P.: Sphyrocephala europaea sp. n. (diptera: […]

Tovább
Gerliczy kastély

Több, mint 210 éve szerezte meg Deszket és a környező települések területeit a Gerliczy család. Az egyik leszármazott 1884-ben kastélyt építve le is telepedett. Felvilágosult, az új gazdasági, műszaki megoldásokra nyitott Gerliczy Ferenc a település hosszú távú fejlődésének elindítója volt. Nevéhez fűződik még a neogótikus templom építése is. A terveket Nagyvárad főépítésze, Starill Ferenc készítette.

Tovább
Gerliczy kastély kertje

Az 1884-ben épült eklektikus-klasszicizáló, volt Gerliczy-kastély (Alkotmány u. 36.) épületében jelenleg a Mellkasi Betegségek Szakkórháza működik. A kastélyt eredetileg 18 holdas park vette körül. Az országúttól kocsibejáró, kiskapuk és a hozzájuk tartozó kapusépületek, egyéb gazdasági épületek zárták el, illetve körül. A főbejárattal szemben az országút másik oldalán földszintes, barokk hangulatú gazdatiszti lakás és kiszolgáló épületek […]

Tovább
Deszki Magyarok Nagyasszonya Templom

„Neogót ékszerdoboz a Maros völgyében” Gerliczy Ferenc báró bőkezűségéből 1901-1909 között építtetett, 1904-ben, Glattfelder Gyula temesvári püspök engedélyével, Govrik Sándor szőregi plébános által felszentelt, Magyarok Nagyasszonya titulust viselő templomban a szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, gyönyörű neogót oltárokat pillantunk meg. A sötétbarna színű főoltár igazi szárnyas oltár, mely élethűen idézi a középkor nálunk ritkán […]

Tovább
„Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni” szólás és a hozzá kapcsolódó monda”

500 évnél is nagyobb múltra visszatekintő településünk, Deszk nevét egy oklevélben említik először 1490-ben. Neve személynévi eredetű, talán a Desidérius régi magyar becéző alakja. A török hódoltság során elnéptelenedett, 1746-ban kiszolgált szerb határőrök telepedtek itt meg, hivatalosan ekkor nyilvánították községgé. A szőregi csata során, 1849. augusztus 5-én teljesen leégett, de hamarosan újjáépült. A XIX. század […]

Tovább
„Az ország legnagyobb egybefüggő rózsakertje”

Az Európai Bizottság 2012. július 16-án jegyezte be az oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába a Szőregi rózsatő elnevezést (678/2012/EU rendelet). A Szőregi rózsatő oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett nemes rózsatövet Magyarország területén a következő, Csongrád megyei települések közigazgatási határain belül állítják elő: Szeged-Szőreg, Szeged-Mihálytelek, Szeged-Gyálarét, Algyő, Deszk, Újszentiván, Kübekháza, Tiszasziget. A […]

Tovább
Görögkeleti szerb templom

A templom 1859-ben klasszicista stílusban épült. A kelet-nyugati tájolású templom a sarkon lévő parókia kertjében áll. Az egyhajós, jó arányú épület tornya a kórus fölött emelkedik. Méretei a korabeli följegyzés szerint: 13 és fél öl hosszú, 5 és fél öl széles, s a torony 15 öl magas. A torony alatt nyíló főbejáratot a koronázó párkányra […]

Tovább
Szerb főkötőn használt hímzés és díszítők

Domború aranyhímzés: A domború aranyhímzést úgy tudták elérni a textílián, hogy kiemelkedjen, kidomborodjon, hogy a kérdéses formát kartonra rajzolták, kés vagy olló segítségével körbevágták a kartont, és ritka öltésekkel felvarrták a bársonyra vagy brokát selyemre, vagy a leheletvékony szerb vászonra, olyan formában, amit a minta kívánt. Erre feszítették fel a fémszálat, amit leöltöttek mindét oldalon, […]

Tovább
Szerb vásznon használt aranyhímzés

Ki kell emelni a szerb vászonból készült népviseleteken lévő arany hímzéseinek, díszítéseinek jellegzetességeit is. Ezeket elsősorban női és férfiingeken lehetett látni. Ünnepi alkalmakra készített ruházati textíliákra hímeztek arannyal. A férfiingek ingbetétjét a has pánttól a vállvarrásig hímezték. Kompozíciójuk szorosan illeszkedik a gombolás pánthoz. Jellemző, hogy az alulról induló, kecsesen hajladozó ágat egy hosszú visszahajló levél […]

Tovább
Szerb vászon

családban a szövés az asszonyok dolga volt, amellyel jórészt kielégítették a családtagok vászonszükségletét.  A szerbek mindig rövidre igyekeztek fogni a mindennapi ruházkodásra szánt kiadásokat.  Ők az anyagra sem adtak pénzt. Olcsóbb és szebb volt az otthon szőtt hófehér, a selyem finomságával vetekedő szerbvászon, amihez csak különböző vastagságú pamutot kellett beszerezni. Sokan még a két világháború […]

Tovább
A deszki hajóvontatás

A vízi közlekedésnek még a múlt század végén, a vasúthálózat kiépülése után is hatalmas jelentősége volt gazdasági életünkben. A vasútvonalak megépítése előtt pedig a nagyobb távolságokra történő teherszállításánál a vízi közlekedésnek legalább olyan szerepe volt, mint a szárazföldi közlekedésnek. A gabonaszállítás búzáshajókon történt, hajón szállították az egyes országrészek, vármegyék között a bort, dohányt, fát, a […]

Tovább
A „kőttes” Deszki Sóskifli

Nem múlik el úgy ünnep Deszken, hogy ne kerülne az asztalra a messze földön híres, kelt tésztából sült sós kifliből. Talán már védjegye is ez a deszki vendéglátásnak, amellett, hogy a sok dicséret és a személyes kóstolás okán egyre szélesebb körben ismerik, szeretik és sütik is ezt a finomságot. Nincsenek adataink, hogy mióta készül, és […]

Tovább
Brza gibanica

A deszki szerb családoknál a vendégváró asztalról nem hiányozhat, mint előétel a GIBANICA. Készítik többféleképpen, de ezen a módon csak Deszken. E sós, meleg előétel, házi készítésű nyújtott réteslapból, öreg juhtúróval készül. A recept: Hozzávalók: -1/2 kg réteslap -0,5 kg juhtúró -200 g keménysajt -olaj vagy zsír Elkészítése: Juhtúrót és a reszelt sajtot összekeverjük, majd […]

Tovább
Megszakítás