Településünkről
Deszk létéről a XV. századtól kezdve vannak adatok. Első említése – Dezk néven – 1490-ben abban az oklevélben található, amelyben a király az ellene hűtlenség bűnébe esett Esztáry Bálint összes Csanád vármegyei birtokát – köztük Deszket – Losonczi Lászlónak adományozta. A Marostól délre eső falu jelentőségét mutatja, hogy Oláh Miklós említi 1536-ban írt országleírásában. Noha Deszk életéről keveset tudunk, léte az 1552-ben kezdődő török hódoltság alatt is bizonyított a fennmaradt török adóösszeírások adatai alapján. A hosszú török uralom és a felszabadító háborúk pusztításai ezen a vidéken is nagymértékű elnéptelenedéshez vezettek. Története a továbbiakban tükrözi Magyarország mozgalmas múltját. Gyakran változtak földesurai, oklevelekben adás-vétel, elzálogosítás, újabb adományozások tárgyaként szerepel. Deszk 1552-ben került török uralom alá.
Szerb harang 1921
Lakói egyre fogytak, s a település a 18. század eleji török háborúkban teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A Tisza-Maros szög 1718-1778. között a Temesi Bánsághoz tartozott, majd az 1779-ben visszaállított Torontál vármegyéhez. A katonai közigazgatást kamarai váltotta fel. A nagyrészt pusztává lett, egykor virágzó települések újjáéledése az 1740-es években felgyorsult a feloszlatott tiszai- és marosi határőrség tagjainak letelepítésével. A török közvetítéssel korábban hazánkba került és meghonosodott dohánytermesztés a század második felében egyre jobban elterjedt. Nagyobb munkaráfordítást igényelt. A munkaerő az új telepesek érkezésével biztosított volt. Sorra jöttek létre a dohánykertész községek. Deszk lakossága rövid idő alatt olyan mértékben megnőtt, hogy 1746-ban Szőreggel és Szentivánnal együtt községgé nyilvánították. 1719-tól a Temesi Bánság csanádi kerületébe tartozott. A temesvári igazgatóság 1746. március 29-én szerb határőr katonákat telepített be.
Deszk 1801-ig volt közvetlenül kamarai, kincstári kezelésben. Ekkor – Klárafalvával együtt – a báró Gerliczy család vásárolta meg. A vételkor feljegyezték, hogy az uradalom kiegészítő részeit, az egész víz alatt álló területet csónakon járták be és mérték föl. 1779-től a csaknem 1000 lakosú község Torontál vármegye törökkanizsai járásába tartozott. 1804-ben királyi adománnyal hatalmas birtokot kapott és vásárolt itt báró Gerliczy Ferenc (1748-1833). A több mint 7111 holdas uradalom Szőregtől a szomszédos Klárafalvára és a majdani Ferencszállásra is kiterjedt. A szerbek mellé lassan a nagybirtokon dolgozó magyarság is betelepült. A lakosság száma 1828-ban 1551, 1857-ben már 2240, 1910-ben 2944. Ebből 1526 szerb, 1361 magyar. 1830-ban a dohánykertész telepből fejlődött Ferencszállás. 1849. augusztus 5-én, a szőregi csata napján, leégett a község, a görögkeleti templom és a kastély is. 1859-ben épült föl a mai görögkeleti szerb templom, majd 1904-re a katolikus templom. Az első kastélytól nem messze 1884-ben építettek újat.
Polgári kör 30-as évek
Gerliczy Ferenc
Az első világháború utáni szerb megszállás 1921. augusztus 21-ig tartott. Észak-Torontál kilenc itt maradt községe Kiszombor központtal, mint csonka Torontál megye, 1923. december 31-ig működött. 1924. január 1-től 1945-ig Deszk Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye torontáli járásába tartozott. 1928-ban a Gerliczy uradalmat felparcellázták és eladták. Ekkor újabb magyar lakosok érkeztek a községbe, főleg a Szeged környéki homokvidékről. A lakosság száma 1930-ban 2761 fő. Ebből már csak 303 szerb, mivel a húszas években sok szerb optált, költözött át Jugoszláviába. 1929-ben épült fel a nyolctantermes új állami iskola. A kastélyt 1929-ben a család eladta, s az állam gyermekszanatóriumot létesített benne. A második világháború után néhány évig zsidó gyermekek menhelye volt az épület, majd 1950-től ismét szanatórium, mely a hatvanas években a tüdőbetegekre specializálódott. Ma a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőklinikája van az épületben. A község a tanácsrendszer kialakításakor 1950-ben került Csongrád megye szegedi járásába. Lakossága 1949-ben 2861. A korábbi kisebb szövetkezeti csoportok 1970-ben a Maros Termelőszövetkezetben egyesültek. 1975-ben alakította ki telepét a községben a Taurus Gumiipari Vállalat. 1990-ben 2755 lakosa volt a községnek, s közülük 138 vallotta magát szerbnek. A községben szerb tannyelvű óvoda és általános iskola is működik.
Jakabb Gyula temetés1958
Dinamikusan fejlődő település, a mai lakosságszám 3681 fő, akik közül 4% vallja magát szerbnek.
Rendezvényeink
10. Deszki „Bu-show” – Télkergető, tavaszváró délután Deszken
Részletes program: 16 óra 30: Farsangi fánkok kóstolása a Tempfli téren 17 óra: Ágyúdörgéssel űzzük el a telet és érkeznek a deszki bu-showk 17 óra 10: Zenél a Bánát és a Juhász zenekar, táncház a Bánát és a Tiszavirág Néptáncegyüttessel 17 óra 45: Fánksütő verseny eredményhirdetése 18 óra: Kisze báb elégetése Dátum: 2025. február 22. […]
2025-02-22
Ezt tanultuk! I-II. – bemutatkoznak a Deszki Faluház művészeti csoportjai
Minden év februárjában két péntek délután a Faluház színháztermében mutatják be új koreográfiáikat, műsorszámaikat a Deszken működő művészeti csoportok. Fellépők: Bánát Táncegyüttes csoportjai, Bánát zenekar, Bánát utánpótlás tambura zenekar, népi ének szakkör, Deszki Népdalkör, Dolce kamarakórus, musical csoport, Kozmosz Táncegyesület rockisai, Népi hegedűsök, Skillfull Dance csoport, Szedrinka Énekegyüttes, Tiszavirág Néptáncegyesület csoportjai Dátum: 2025. február 21. és február 28. […]
-
2025-02-21
Ezt tanultuk! I-II. – bemutatkoznak a Deszki Faluház művészeti csoportjai
Minden év februárjában két péntek délután a Faluház színháztermében mutatják be új koreográfiáikat, műsorszámaikat a Deszken működő művészeti csoportok. Fellépők: Bánát Táncegyüttes csoportjai, Bánát zenekar, Bánát utánpótlás tambura zenekar, népi ének szakkör, Deszki Népdalkör, Dolce kamarakórus, musical csoport, Kozmosz Táncegyesület rockisai, Népi hegedűsök, Skillfull Dance csoport, Szedrinka Énekegyüttes, Tiszavirág Néptáncegyesület csoportjai Dátum: 2025. február 21. és február 28. […]
-
2025-02-28
Látnivalók
A neogótikus stílusban épült római katolikus templomot 1904-ben emelték, a kastély közvetlen szomszédságában található. A torontáli térség legdíszesebb temploma, arányaiban és díszítésében a legszebb hagyományokat őrzi: pompás berendezése, oltára, szószéke, keresztúti faragott stáció és csodálatos rózsaablaka szemet-lelket gyönyörködtetőek.
Tovább
A Sportcsarnok méreteit és felszereltségét tekintve nemzetközi sportversenyek befogadására is alkalmas. Helyet ad edzési lehetőségekre, testnevelési oktatásnak és az egészségmegőrző sportoknak. Esetenként közösségi rendezvény helyszíneként is funkcionál.
Tovább