A Föld napja: április 22.
Mottó: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”
(David Brower környezetvédelmi aktivista)
Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Az 1990-es években egyre egyértelműbbé váltak az ökológiai válság jelei: a bioszféra pusztulása, az ipari szennyezés, az őserdők irtása, a sivatagosodás, az üvegházhatás, az ózonlyukak, a veszélyes hulladékok, a túlnépesedés, a savas eső, az óceánok szennyezettsége, így Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába. Cél volt, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
A felhívásra Magyarországon 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek (Forrás: fna.hu)
A figyelemfelhívás napjainkban még aktuálisabb. Földünk komoly bajban van – és ezzel mi is. A Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb Élő Bolygó Jelentése (2020.) szerint:
- az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, átlagosan 68 százalékkal zsugorodott.
- A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90 százaléka eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84 százalékkal lett kisebb.
- A XXI. században a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfaj-kihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese.
A környezetszennyezés, a globális felmelegedés, a vízhiány mind éreztetik hatásukat, kihatnak mindennapjainkra, hisz mi emberek is földi élővilág élőlényei vagyunk. Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények államok általi betartásával sokat lehet elérni, azonban az egyén felelőssége is óriási. Közös érdekünk, hogy tegyünk valamit, minden apró lépés segítségül szolgálhat.
Mik lehetnek ezek:
- Ültessünk fát! Törekedjünk környezetünk zöldebbé tételében! A kiskerttulajdonosok, ha tehetik, műveljenek konyhakertet zöldségekkel, fűszernövényekkel!
- Törekedjünk minél kevesebb csomagolóanyag felhasználására, csökkentsük a szemét mennyiségét!
- Hasznosítható, újrahasznosítható anyagokat ne dobjunk a szemétbe! Gyűjtsük szelektíven a hulladékot, hogy ami lehet, kerüljön újra feldolgozásra!
- Ne dobjon a szemétbe vegyi anyagot, gyógyszert, elemet..stb., mivel ezek a talajba/talajvízbe kerülve évszázadokra beszennyezheti azokat!
- A zöldhulladékokat érdemes komposztálni – ha van rá lehetőség.
- Vásárláskor gondoljuk át, a kívánt áru mennyi utat tett meg, amíg az üzletbe ért – ezzel is csökkenthető az ökolábnyom. Vegyen minél kevesebb előrecsomagolt terméket!
- Spóroljon a vízzel!
- Hazánkban szinte mindenhol iható minőségű a csapvíz. Vajon mindig szükséges palackozott italokat vásárolni?
- Ha munkavégzésünk lehetővé teszi, használjuk minél kevesebbet az autót, járjunk gyalog vagy kerékpárral.
- Spóroljon az energiával!
Jelen cikk a KEHOP-1.2.1-18-2018-00042 Helyi Klímastratégia kidolgozása és szemléletformálás Deszken című pályázat keretében készült.
dr. Altmayerné dr. Kocsis Anita
klímareferens
