Madárinfluenza járvány miatti megfigyelési körzet elrendelése

• Home
• Hírek •
• Madárinfluenza járvány miatti megfigyelési körzet elrendelése

H A T Á R O Z A T

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya (továbbiakban: Hatóság), mint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladat-és hatáskörben eljáró hatóság

Ambrózfalva, Apátfalva, Algyő, Árpádhalom, Ásotthalom, Balástya, Baks, Bordány,
Csanádalberti, Csanádpalota, Csanytelek, Csengele, Csongrád,
Derekegyház, Deszk, Dóc, Domaszék, Eperjes,
Fábiánsebestyén, Ferencszállás, Felgyő, Forráskút, Földeák, Hódmezővásárhely,
Királyhegyes, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Kübekháza,
Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Mórahalom,
Nagyér, Nagymágocs, Nagylak, Nagytőke, Pitvaros, Pusztamérges, Pusztaszer,
Óföldeák, Ópusztaszer, Öttömös, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva,
Szatymaz, Szeged, Szegvár, Szentes, Székkutas,
Tiszasziget, Tömörkény, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó

teljes közigazgatási bel- és külterületére felügyeleti (megfigyelési) körzetet rendel el
visszavonva a 2025. április 24-én kiadott CS/I01/00676-48/2025. ügyiratszámú
határozatot

a magas patogenitású madárinfluenza járványhelyzet kedvezőtlen alakulása és a járvány terjedése miatt a kitörési pontok körüli 10 km sugarú körön belül eső területeken, valamint ezen területtel érintett, illetve kiterjesztett közigazgatási területekre az 1. sz. mellékletben szereplő térkép alapján, amely online is megtekinthető: https://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/hpai/hpai.htm.

A terület határán a fő közlekedési utakon „Megfigyelési körzeti zárlat madárinfluenza miatt” feliratú táblát kell jól látható módon elhelyezni.

A megfigyelési körzet intézkedéseiről, az alkalmazott korlátozásokról az érintett terület lakosságát a helyben szokásos módon értesíteni kell.

A hatóság a megfigyelési körzetben az alábbi intézkedéseket rendeli el baromfitartó gazdaságokra / háztáji udvarokra (továbbiakban gazdaságok):

1. Tilos a baromfi, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi és tojás megfigyelési körzeten belüli mozgatása, kivéve a megfigyelési körzeten át közúton vagy vasúton történő, kirakodás vagy megállás nélküli átszállítást. E tilalom alól a vármegyei kormányhivatal a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó megfelelő járványvédelmi intézkedések alkalmazása után adhat felmentést.
2. Tilos a baromfi, tojásrakás előtt álló baromfi, napos baromfi valamint tojás szállítása a megfigyelési körzetből a megfigyelési körzeten kívül fekvő gazdaságokba, vágóhidakra, csomagoló központokba, vagy tojástermékek előállítására szolgáló létesítménybe, az alábbi kivételekkel:

1. a vágóbaromfinak egy kijelölt vágóhídra szállítása azonnali levágás céljából a jogszabályban előírtak szerinti feltételek fennállása esetén;
2. tojásrakás előtt álló baromfi Magyarország területén lévő olyan gazdaságba szállítása, amelyben nincs más baromfi és amelyet e célra a vármegyei kormányhivatal előzetes értesítés alapján engedélyezett, és hozzájárult a baromfi fogadásához. A tojásrakás előtt álló baromfit a gazdaságba érkezését követően hatósági megfigyelés alá kell helyezni és a tojásrakás előtt álló baromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia;
3. napos baromfi szállítása Magyarország területén lévő gazdaságba vagy gazdaság egy termelési egységébe, feltéve, hogy megfelelő járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak és a rendeltetési gazdaság helye szerinti vármegyei kormányhivatal értesítését követően az hozzájárul a napos baromfi fogadásához és a rendeltetési gazdaságot vagy egy termelési egységét a szállítást követően hatósági megfigyelés alá helyezi. A napos baromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia, vagy bármely más gazdaságba, ha a napos baromfi a védő- és megfigyelési körzeteken kívül fekvő baromfitartó gazdaságokból származó keltetőtojásból kelt ki, feltéve, hogy a feladó keltető logisztikája és biológiailag biztonságos munkafeltételei révén biztosítani tudja, hogy e tojások nem kerültek érintkezésbe az e körzetekben található baromfiállományokból származó, és ennél fogva más egészségügyi állapotú keltetőtojással vagy napos baromfival;
4. a keltetőtojás kiszállítható a megfigyelési körzetben vagy azon kívül elhelyezkedő kijelölt keltetőbe; feltéve, hogy a tojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtlenítik és biztosítják a visszakereshetőségüket;
5. egyszer használatos csomagolású étkezési tojások kiszállíthatók a kijelölt csomagolóközpontba, feltéve, hogy az hatósági főállatorvos által előírt valamennyi járványvédelmi intézkedésnek megfelel;
6. tojások kiszállíthatók az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre a megfigyelési körzeten belül vagy kívül elhelyezkedő, a tojástermékek gyártásával az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe;
7. tojások kiszállíthatók ártalmatlanítás céljából.;
8. az élőállat és termék szállítások speciális eseteiben egyedi kérelemre felmentések adhatók a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. (XII.04.) FVM rendeletben (továbbiakban FVM rendelet) leírtak szerint.

3. Tilos a használt alom, trágya vagy hígtrágya elszállítása vagy szétszórása, amennyiben a vármegyei kormányhivatal azt nem engedélyezte.
4. Tilos a vásárok, piacok, kiállítások, illetve a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb bemutatóinak, illetve versenyeinek tartása.
5. A vármegyei kormányhivatal a fertőződés lehetőségének kizárása esetén engedélyez- heti a védőkörzeten és megfigyelési körzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfi a megfigyelési körzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az ilyen baromfiból nyert hús ezt követő elszállítását.
6. A megfigyelési körzetben található gazdaságokba az előírt járványvédelmi intézkedéseket betartva – különös tekintettel a belépéskori és távozáskori fertőtlenítésre – csak olyan személyek léphetnek be, akik jelenléte az állatok ellátása, hatósági felügyelete miatt szükséges.
7. Az élő baromfi, más, fogságban tartott madarak, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és minden más a vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járművet és eszközt a jogszabályi előírásokban meghatározott módon takarítási, fertőtlenítési, eljárásnak kell alávetni.
8. Baromfi és más, fogságban tartott madarak vagy háziasított emlősfajok csak a vármegyei kormányhivatal engedélyével vihetők be a baromfit tartó gazdaságba, illetve onnan ki. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:
   • nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és
   • nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak.
9. A gazdaságban a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást, vagy a gazdaság termelési adataiban bekövetkezett jelentős változásokat haladéktalanul jelenteni kell a járási hivatalnak.
10. Baromfi vadállomány-újratelepítési céllal nem engedhető szabadon.

A határozat annak visszavonásáig hatályos.

A jelen döntés a közléssel végleges és végrehajtható.

Az érdekelt a döntés ellen jogsérelemre hivatkozással közigazgatási pert indíthat. Az erre irányuló kereset a döntés közlésétől számított 30 (harminc) napon belül, a Szegedi Törvényszékhez címezve, a döntést hozó hatóságnál (a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Osztály, 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 9.) nyújtható be. A keresetlevélben meg kell jelölni a döntéssel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények és bizonyítékok előadásával, és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

Gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), valamint a jogi képviselővel eljáró fél  a  keresetlevelet  joghatályosan,  kizárólag  szabályszerűen  előterjesztett  elektronikus formában, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (e-Papír szolgáltatás útján: https://epapir.gov.hu) terjesztheti elő, a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevél benyújtása” ügytípus választásával.

Jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, ha azonban a felperes tárgyalás tartását kéri, úgy erről a keresetben kell nyilatkoznia. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

A közigazgatási per eljárási illetéke 30.000,- Ft, azonban a keresetre illetéket leróni nem kell, mert a közigazgatási bírósági eljárásban a felet tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelem kérhető.

I N D O K O L Á S

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Járvány-védelmi Központja 2025. április 25-én 09:14-kor elektronikus úton megküldött levelében magas patogenitású madárinfluenza járványhelyzet kedvezőtlen alakulása és a járvány terjedése miatt egész Csongrád-Csanád vármegye területére javasolta a megfigyelési körzet kiterjesztését.

A Hatóság a madárinfluenza betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.) 51. § (3) e) bekezdése, és az FVM rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja, 16. § 4) bekezdés, és az EU-rendelet a BIZOTTSÁG (EU) 2020/687 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről – továbbiakban EU-rendelet – 21. cikk (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés alapján a betegséggel érintett állattartó telep körül 10 km sugarú kör által határolt felügyeleti (megfigyelési) körzetet és ezen területtel érintett, illetve kiterjesztett közigazgatási területekre felügyeleti körzeteket rendelhet el és módosíthatja azok határait.

A Hatóság a megfigyelési körzet részletes szabályait FVM rendelet 17. § (2) bekezdése, 30. és

31. §-a és a 3/2017. OFA határozatban foglaltak alapján határozta meg.

A Hatóság a korábban elrendelt felügyeleti (megfigyelési) körzetek kiterjesztésére vonatkozó 2025. április 24-én kiadott CS/I01/00676-48/2025. sz. határozatot visszavonta, és az érintett területekre új, valamint kiterjesztett felügyelei (megfigyelési) körzeteket rendelt el.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény – továbbiakban Dáptv. – 19. § (1) bekezdése határozza meg.

A Dáptv. 27. §-a alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

c) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 26. § (3) bekezdésére, a Hatóság a kapcsolattartási forma tekintetében az Dáptv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartási formát választja.

A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a Hatóság.

A Hatóság hatáskörét és illetékességét az Éltv. 2. § (1), (2) bekezdés e), 4. § g), h) pontja,

24. § (1) bekezdés a) pont, 25. § (1) bekezdés, 26. § (1) bekezdés d) pont, 27. § (1) bekezdés d) pont, 51. § (3) bekezdés f) pont, és az FVM rendelet 16. § (1) bekezdés, és az EU-rendelet 21. cikk (1) bekezdés a) pont, továbbá a fővárosi és vámegyei hivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés, valamint a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016 (XII. 2.) Korm. rendelet 13. § g) pont, 18. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés,

(7) bekezdés b) pont által leírtak biztosították.

A Hatóság a határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

(továbbiakban: Ákr.) 80. § (1), 81. § (1) és (4) bekezdésének, 85. §-ának és az FVM rendelet

16. §, 30. és 31. §-a megfelelően lett kiadva. Az Ákr. 82. § (1) bekezdése értelmében a döntés a közléssel lesz végleges. A közigazgatási perindítás lehetőségét az Ákr. 112. § és 114. § (1) bekezdése biztosítja.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (2) bekezdés alapján közigazgatási jogvita tárgya, ha bármely a közigazgatási tevékenységgel közvetlenül érintett fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette, vagy a pert jogszabály előírása miatt más közigazgatási eljárás előzte meg. A Kp. 5. § (1) bekezdése alapján a bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el, melyet a 37. § (1) bekezdése alapján keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmáról, előterjesztésének határidejéről és módjáról a Kp.

29. § (1) bekezdés. 37-40. §-ai, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. § (1) bekezdése alapján adott az ügyben döntést hozó hatóság tájékoztatást.

A keresetlevél előterjesztéséhez használható nyomtatványt a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet tartalmazza.

Az eljáró bíróság hatásköre és illetékessége a Kp. 12. § (1) bekezdésén, valamint 13. § (1) bekezdésén alapul.

A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per és egyéb közigazgatási bírósági eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése értelmében 30 000 forint. A közigazgatási bírósági eljárásban a felet az Itv. 62. §

(1) bekezdés h) pontja értelmében tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

A Kp. 50. § (4) bekezdése értelmében az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell, a kérelmet megalapozó tényeket pedig valószínűsíteni kell. A Kp. 50. § (2) bekezdése alapján azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése, a halasztó hatály feloldása, ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése.

A peres eljárás illetékéről, valamint a perköltségről, illetve annak viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában hivatalból dönt. A peres eljárás illetékét és a perköltséget a félnek a pernyertesség függvényében kell viselnie. A közigazgatási perben a félnek a bíróság kérelemre – a kérelem előterjesztésétől kezdve – költségmentességet engedélyezhet. Ekkor a fél mentesül az illeték megfizetése alól, azonban a közigazgatási pert indító felet a pervesztessége esetén az esetleges költségmentesség sem mentesíti a közigazgatási hatóság perköltségének viselése alól.

Szeged, időbélyegző szerint

dr. Salgó László Péter
főispán nevében és megbízásából:
dr. Pálfi Tímea
osztályvezető