Klímastratégia

Legfrissebb híreink


Elkészült Deszk üvegházhatású gáz kibocsátási leltára

Egy adott település középtávú (10-15 éves) klímastratégiájának kidolgozásához elengedhetetlen egy a helyi specifikus adottságokat, körülményeket feltáró helyzetelemzés elkészítése. Ennek a folyamatnak az egyik pillére az előzetes adatgyűjtések legfrissebb eredményeit felhasználó települési üvegházhatású gáz kibocsátási (ÜHG) leltár elkészítése. Az ÜHG leltár egy nemzetközileg egységesített szabályok alapján felépített számítási adattár és eljárás, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szén-megkötés számszerű becslésére alkalmas. Célja, hogy átfogó képet adjon arról, melyek a település fő kibocsátó ágazatai, ezáltal viszonyítási alapot adjon a helyi éghajlatpolitikai tevékenységek hatásainak időbeni tendenciáihoz.

A leltár az energiafogyasztás, a nagyipari kibocsátás, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás szektorainak üvegházhatású gáz (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) kibocsátását veszi számba, szén-dioxid tonna egyenértékben megadva. A település végső ÜHG kibocsátását az előbbi tényezők összesített értékéből a nyelők, vagyis a településhez tartozó erdők és egyéb zöldterületek széndioxid megkötő hatását levonva kapjuk meg. A gyűjtött adatok döntő többsége a KSH adatbázisából, népszámlálási és mezőgazdasági összeírásokból, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatbázisaiból származik. Deszk község üvegházhatású gáz kibocsátásának mérlege mindezek alapján 13 457 tonna CO2-nak adódott.

Az eredmények azt mutatják, hogy Deszk legnagyobb ÜHG kibocsátója az energiaszektor (a teljes kibocsátás csaknem felét teszi ki), mely magában foglalja a magán és középületek, valamint a szolgáltatói és vállalati épületek energiafogyasztását is. Igen jelentős ÜHG kibocsátónak tekinthetők továbbá a mezőgazdasági vonatkozású tevékenységek is, amelyek a teljes kibocsátás mintegy harmadáért felelősek. Ezen tényezők mellett a közlekedési és hulladékkezelési eredetű kibocsátás érdemel még említést, melyek kb. 14%- és 8%-át teszik ki a teljes ÜHG kibocsátásnak. A zöldterületek, vagyis az erdős és cserjés borítású földterületek a fent említett ÜHG végösszeg kialakításához 731 tonna CO2 elnyelésével járulnak hozzá.

Az elfogadott módszertan szerint a klímastratégiai tervezés kiindulópontja e leltár, melyre alapozva tervezhetővé és folyamatosan nyomon követhetővé válnak a település éghajlatvédelmi célkitűzései és azok megvalósítása. A rövid és középtávú célok eléréséhez a helyi önkormányzat ilyen irányú elkötelezettsége mellet a lakosság együttműködése is szükséges, amihez elengedhetetlen a klímaszempontú oktatás és szemléletformálás erősítése.

A települési klímastratégia megjelöli többek között Deszk községre értelmezhető dekarbonizációs (vagyis az ÜHG kibocsátás csökkentését/enyhítését célzó), az adaptációs (a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás) és a szemléletformálást erősítő intézkedéseit. Az enyhítő célkitűzések között megtalálható például a lakossági épületenergetikai korszerűsítések és beruházások támogatása (különös tekintettel a megújuló technológiák alkalmazására) vagy a geotermikus energiahasznosítás bevezetése és folyamatos bővítése a településen. A klímastratégai tervezés 2035-re (a 2020-as bázisévhez viszonyítva) mintegy 12%-os ÜHG kibocsátást tűzött ki célértéknek.

Az alkalmazkodást elősegítő célként került megfogalmazásra az invazív növényfajok, gyomok és allergének terjedésének megakadályozása, az új kórokozók, betegségterjesztő rovarfajok visszaszorítása, valamint a települési közterületek, közintézmények vegetáció fejlesztése (fák, bokrok telepítése). A klímaszempontú szemléletformálási intézkedések célközönsége tulajdonképpen a teljes lakosság beleértve többek között a gyermekeket és az ifjúságot célzó, az éghajlatváltozás megelőzését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozó ismeretterjesztő tanulmányutak, kiscsoportos képzések és versenyek szervezését, valamint a lakosság általános víz- és energiagazdálkodási, illetve hulladékkezelési attitűdjének formálását.

A kitűzött intézkedések állapota és teljesülése folyamatos monitoring mellett a klímastratégia által meghatározott időintervallumon belül, megszabott időközönként kerül előrehaladási és fenntarthatósági kiértékelésre. Az ellenőrző eljárás magával vonja az ÜHG leltár bizonyos időközönként való ismételt elkészítésének és kiértékelésének szükségességét. A rugalmas módszertan eredményeként akár 10-15 éves távlatban is lehetséges – a technológiai fejlődéshez alkalmazkodva és a klímaváltozási prioritások, veszélyforrások változását is figyelembe véve – hatékony és helyi szinten is érzékelhető eredménnyel járó válaszokat adni az éghajlatváltozás kihívásaira.