Mottó: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” (David Brower környezetvédelmi aktivista)
Az emberi társadalom kialakulásával egyidős a szemét, hisz már barlanglakó őseink is eldobták a lerágott csontot, az eltört kőszerszámot. A szemét milyensége, mennyisége, és annak környezetre – így emberre – gyakorolt hatása változott meg az elmúlt évszázadokban, mely folyamat a XX. században felgyorsult.
Napjainkban az idősebb generáció tagjai elhűlve nézik, hogy gyermekeik, unokáik milyen nagy mennyiségű kommunális szemetet és szelektív hulladékot „termelnek” és tesznek ki keddenként, illetve kéthetente szerdánként a kapu elé a hulladékgyűjtő edényzetbe. Mi változott meg? Hiszen még pár évtizede is meg tudtunk lenni nylon táskák nélkül, nem éreztük szükségesnek, hogy ajándékainkat extra méretű díszcsomagoló papírral felcicomázva adjuk oda szeretteinknek, és szomjan sem haltunk a PET palackokban árult víz nélkül. Az embereket beszippantotta a fogyasztói társadalom. Az árúbőség és a vele együtt járó csomagolóanyagok, a birtokolni kívánt, majd később feleslegessé váló tárgyak tömkelege mind a szemét mennyiségét növeli. Tudta, hogy Magyarországon minden egyes lakos évente kb. 400 kg hulladékot termel és az összegyűjtött hulladéknak csak alig több mint negyede kerül újra hasznosításra? Felelősen, gyermekeink jövőjére gondolva mit tudunk tenni, hogy a szemét mennyisége csökkenjen, az újrahasznosítható hulladék pedig ne vesszen kárba? Szemléletformálásra, szokásaink és napi rutinunk megváltoztatására van szükség.
Amit tehetünk, a teljesség igénye nélkül:
Tapasztalati tényezők mutatják, hogy akár egy családtag hozzáállásának a megváltozása is elég lehet arra, hogy az egész család szemlélete megváltozzon. A helyzet nem reménytelen! 2020. szeptember 5-én a klímatudatos magatartási formákat bemutató és népszerűsítő programok megvalósítása keretében Önkormányzatunk standján kihelyezett „touch padon” kitöltött kérdőívek kielemzése után megállapítható, hogy az átlagember kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül aggódik a globális környezetszennyezési problémák miatt, és hajlandó is tenni azért, hogy ez a helyzet javuljon. A saját háztartásunkban alkalmazott kis változtatások, fogyasztói szokásaink átalakítása már érezhető változást fog okozni, hisz az egyén alkotja a közösséget, a közösség pedig a társadalmat.
Jelen cikk a KEHOP-1.2.1-18-2018-00042 Helyi Klímastratégia kidolgozása és szemléletformálás Deszken című pályázat keretében készült.
dr. Altmayerné dr. Kocsis Anita
klímareferens