Deszk Község Honlapja

A levegőszennyezés és annak következményei

17

nov 2020

0

Mottó: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” 

(David Brower környezetvédelmi aktivista)

Levegőszennyező minden olyan anyag, amely olyan mértékben jut a levegőbe, hogy az embert és környezetét károsítja, vagy anyagi kárt okoz. 

A mesterséges szennyezők három fő területről származnak: szállítás, energiatermelés és ipar. Természetes levegőszennyezők a vulkánok (kén-oxidokkal és porokkal), az erdőtüzek (szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és porok), a szélviharok (por), az élő növények (szénhidrogének, pollen), a pusztuló növények (metán, hidrogén-szulfid), a talaj (vírusok, por) valamint a tenger (só).

Mit okoz a levegőszennyezés?

  1. Szmog: A sűrű füstköd, a szmog főleg a nagyvárosokban, ipari területeken, szélcsendes időben alakul ki. Rendkívül egészségtelen. Légzőszervi- és más megbetegedéseket okozhat. 
  2. Savas eső: Ha a gyárfüst vagy az autók kipufogó füstje keveredik a csapadékkal, az esőcseppekkel, akkor megmérgezik azt. Ilyenkor hull a savas eső. A leesett esőcsepp ártalmas a talajra, az élővilágra, de még az épületeket is rongálja.
  3. Ózonréteg pusztulása: A levegőnek nagy magasságban van egy különleges szintje, az ózonréteg. Az ózon megvédi az élőlényeket a káros napsugaraktól. Ha nem volna ózon, szárazföldi élet sem lehetne. Sok környezetkárosító anyag hat az ózonra, pusztítja azt, így nem tudja megfelelően ellátni szűrő feladatát. Az elmúlt években a világon mindenütt jelentős mértékben megnőtt a bőrrákban megbetegedettek száma. 
  4. Betegségek kialakulása: tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőrák, asztma, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa. A légszennyezés kardiovaszkuláris hatásainak hátterében a szívizom csökkent oxigénellátása áll, míg a központi idegrendszeri tünetek főleg a levegő ólomtartalmára vezethetők vissza.
  5. Üvegházhatás fokozódása: Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul a világűrbe, mert egy részét nem engedi ki a légkör. Hőcsapda keletkezik, akárcsak egy üvegházban. Az üvegtető szerepét itt a vendéggázok és a vízpára tölti be, ezek gondoskodnak a természetes üvegházhatásról. Ezeket a gázokat üvegházhatású gázoknak nevezzük. Az üvegházhatás jelensége nélkül a Föld hideg, a földi életre nézve barátságtalan bolygó lenne. Minél nagyobb a légkörben az üvegházhatást okozó gázok mennyisége (pl. szén-dioxid, metán), annál hosszabb ideig melegítik a napsugarak a Földet, tehát egyre melegebb lesz. Jelenleg az üvegházhatás fokozódása figyelhető meg. A légkör fokozott felmelegedését elsősorban a szén körforgásának megbomlása, a légkör növekedő szén-dioxid tartalma okozza, újabban pedig a légköri metán jelenlétének a növekedése A mérések szerint az utóbbi száz évben a Föld átlaghőmérséklete mintegy 0,5 oC-kal emelkedett!

Üvegházhatás fokozódásának veszélyei

  • A légkör felmelegedésének egyik legfontosabb következménye az éghajlati övek eltolódása, a száraz területek, a sivatagok terjeszkedése. A mérsékelt övezetben folyik a gabonatermelés nagy része, és hatalmas területeket foglal el a zöldség- és gyümölcstermesztés is. Ezeken a területeken a tartós aszály, a csapadék mennyiségének csökkenése katasztrofális következményekkel járhat. A mi Alföldünk Közép-Európa legveszélyeztetettebb területéhez tartozik, mert a hagyományosan termesztett növények számára már a jelenlegi vízellátottság sem kielégítő.
  • Súlyos problémákhoz vezethet az ivóvíz mennyiségének csökkenése is. A felmelegedés következtében a folyók és a tavak vize sokkal gyorsabban párolog, és ezzel csökken az a vízmennyiség is, amiből ivóvizet lehet előállítani.
  • Megváltoznak a légköri folyamatok, aminek következménye az időjárás változékonyabbá, bizonytalanabbá válása. A nagy szárazságokat hirtelen felváltó felhőszakadások, vagy a téli hótömegek gyors olvadását követő tavaszi áradások rengeteg gazdasági kárt és emberi tragédiát okoznak.
  • A légkör felmelegedésének következménye a sarki jégsapkák és a gleccserek megolvadása, ami a tengerek vízszintjének emelkedéséhez vezet. A XIX. század eleje óta a tengerek és az óceánok vízszintje 15-20 cm-rel lett magasabb. Ha a felmelegedés a továbbiakban is ilyen ütemben folytatódik, a század végére a világóceán szintje 1m-rel is meghaladhatja a jelenlegi értékeket. Ez pedig több mint 1 milliárd ember lakóhelyét veszélyezteti! 

Az egyén felelőssége közvetett és közvetlen módon itt is nagy. Az ipar által kibocsátott mérgező gázok mennyisége csökkenthető lenne, ha a fogyasztói igények is mérséklődnének, továbbá a mindennapi életünkben alkalmazott pár apró változtatással is sokat tehetnénk helyi szinten a tisztább levegőért. Hogyan?

  • Csak a szükséges árukat vegyük meg és kerüljük a túlcsomagolt termékeket! A termékek – és csomagolóanyagok előállítása során rendkívül sok káros anyag jut a levegőbe.
  • Használjuk észszerűen a hűtő- és fűtőberendezéseket! Az elektromos eszközöket tartsuk kihúzott állapotban! A villamos energia előállítása -a legtöbb esetben- még mindig hagyományos működésű (szén) erőművekben történik.
  • Fűtsön okosan és ne égesse az avart! Legjobb a környezetnek, ha megújuló energiával fűtünk, de a szilárd tüzelésnél a gázfűtés is kevésbé szennyező. Ha szilárd tüzelőanyaggal tud fűteni, lehetőleg csak száraz fát, fapellettet vagy fabrikettet használjon. A nedves fa is szennyező, ahogy a szén vagy különösen a lignit. A műanyag szemét, autógumi, ruha, kezelt fa hulladékok (pl. régi ablakkeret vagy farostlemez) égetése során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, szintén hatalmas légszennyezést okoz. Egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! 
  • Minimalizáljuk a személygépkocsi használatot! Amennyiben teheti, vásároljon elektromos vagy hibrid autót! Rövidebb távra menjünk gyalog, kerékpárral, használjuk a tömegközlekedést. 

A rossz levegő elől elbújni nem lehet, hatását lokális és globális szinten is érezhetjük. Odafigyeléssel, tudatossággal, a jelenünkért és a jövőnkért való felelősséggel tegyünk annak érdekében, hogy a levegőszennyezés csökkenjen!

Jelen cikk a KEHOP-1.2.1-18-2018-00042 Helyi Klímastratégia kidolgozása és szemléletformálás Deszken című pályázat keretében készült.

dr. Altmayerné dr. Kocsis Anita
klímareferens

Szólj hozzá

Megszakítás