A házak hőszigetelésének módjai és annak jelentősége
Új épületek esetében a megfelelő kötő- és vakolóanyagok kiválasztásával már mód van a hőszigetelés optimalizálására. A régi épületek esetében az építészeti megoldásokat, a felhasznált anyagokat és a falak hőszigetelő-képességét nagyrészt adottnak kell tekinteni. Ezen épületek komoly problémája a hőmérséklet-különbség, amely azokon a pontokon alakul ki, ahol a kifelé irányuló hőáramlás erősebb, mint a szomszédos felületeken (pl. a közfalakon, az ablakkereteken és a helyiségek sarkaiban). Hőmérséklet-különbség kialakulhat továbbá az építészetileg rosszul kidolgozott részleteknél is.
A hőszigetelő rendszerek beburkolják a házat, megakadályozzák a hőmérséklet-különbségek kialakulását és a páralecsapódást a külső falak belső oldalán. A külső főfalak hőtároló képessége javul. A külső szigetelésnek háromféle módja lehetséges:
- a falon kívülre elhelyezett hőszigetelő rendszer;
- hátulról kiszellőztetett hőszigetelő külső burkolat;
- valamint két rétegű fal esetén az utólag beépített magszigetelés.
A falon kívül elhelyezett hőszigetelő réteget már mintegy négy évtizede alkalmazzák, így a gyártás és a felhasználás területén is számtalan tapasztalat halmozódott fel. Ez a módszer elsősorban vakolt, sima falak esetében használható. Természetes kívánalom, hogy az épület jól illeszkedjen az utca hangulatába és alkalmazkodjon a városképhez.
Szellőzőréteges homlokzati hőszigetelésesetében a szigetelő és az időjárás elleni védő funkció szét van bontva. A két réteget levegő által átjárt tér választja el egymástól. Ez a légréteg megakadályozza, hogy az időjárás ellen védő réteg és a szigetelőréteg között pára csapódjon le.
A régi épületek között gyakran találkozhatunk olyan dupla falazattal, amelyet légréteg választ el egymástól. A magszigetelés azonban hiányzik. A szigetelőanyag bejuttatása érdekében a kültér felőli falazat egy részét megbontják, és oda magszigetelésre alkalmas anyagokat juttatnak. A jobb hőszigetelés érdekében szoktak a külső fal elé még egy falréteget húzni. /Forrás: kreativlakas.com/
A házak hőszigetelése a környezetvédelemnek az a részterülete, ahol minden háztulajdonos saját jól felfogott érdekéből kifolyólag közvetett módon védi a környezetét. Hogyan lehet ez?
- A fűtési költségek jelentős csökkentésével csökkennek a családok kiadásai.
- A homlokzat külső szigetelése a falak hőingadozását jelentősen csökkenti, ami növeli a falazatok élettartamát, és csökkenti a falszerkezetekben kialakult hőhidak negatív hatását a párakicsapódást és az ezzel kapcsolatos penészedést.
- A családi házak kevesebb fosszilis energiafelhasználása csökkenti a lakóépületek szén-dioxid és szén-monoxid kibocsátását, ami egészségesebb környezetet és tisztább levegőt biztosít.
- A kevesebb fűtés eredménye az, hogy takarékoskodunk a felhasznált fosszilis energiahordozókkal (kőolaj, földgáz, szén, fa).
- Csökken az ország energiahordozókkal szembeni függősége.
A házak megfelelő hőszigetelésével tehát takarékoskodunk az energiaforrásainkkal, illetve csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátásunkat is.
Jelen cikk a KEHOP-5.4.1-16-2016-00822 az. sz. „Szemléletformálási programok megvalósítása Deszken” című pályázat keretében készült.
dr. Altmayerné dr. Kocsis Anita
klímareferens
