Deszk Község Honlapja

A globális felmelegedés

16

jún 2021

0

Mottó: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”

A Föld klímája azon múlik, hogy mennyi hő érkezik a Napról a bolygóra, és ebből a bolygó mennyit ver vissza, mennyi marad a légkörben. Ezt a folyamatot nagyban befolyásolják az üvegházhatású gázok. Minél több van belőlük a légkörben, a hő annál inkább megmarad a földfelszín közelében, magasabb hőmérsékletet okozva, elindítva azt a folyamatot, amelyet globális felmelegedésnek nevezünk. Üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-dioxid vagy a troposzférikus ózon. Ezeket a gázokat azonban nem csak az emberei tevékenység okozza, hanem Földünk is bocsát ki bizonyos mennyiséget.

A probléma akkor kezdődik, amikor az emberi tevékenység által keletkezett gázok bekerülnek a körforgásba, ugyanis ekkora mennyiségre a Föld nincs felkészülve, nem tudja azokat megkötni. Az egyensúly felborul és megkezdődik a melegedés drasztikus felgyorsulása. Mi, emberek képtelenek vagyunk az általunk kibocsátott károsanyagokat visszafogni, vagy megkötni a légkörből, így folyton csak termeljük azokat, hozzáadva az üvegházhatás kialakulásához.

A globális felmelegedés kiváltó okai: a fosszilis tüzelőanyagok égetése (gyárak, hőerőművek, közlekedés), a nagyipari állattenyésztés és az erdőirtás. A megoldást ezen problémák mentén kell keresni: a fosszilis energiahordozók lecserélése megújuló energiaforrásokra, az erdőirtás visszaszorítása és az állattenyésztés mérséklése.

A globális felmelegedés hatásai

Szélsőséges időjárási körülmények: globális szinten egyre több lesz a meleg nap, a hőhullámok pedig várhatóan egyre gyakrabban és hosszabb ideig fognak jelentkezni. Európában 2019 nyarán a hőmérséklet számos helyen tartósan meghaladta a 40 Celsius fokot, de a magas páratartalom miatt ennél is magasabb hőérzete volt az embereknek. 

Szárazság, elsivatagosodás: a Föld melegedésével a vízkészletek is apadhatnak, rendkívül aszályossá válhat az időjárás. Ennek hatását már az Európai Unióban, sőt már Magyarországon is érezhetjük. 2019-ben 20 éve nem tapasztalt aszály sújtotta Magyarországot, ami hatással volt a mezőgazdasági termelésre is.

Erdőtüzek: a hosszú száraz időszakok, a kevés csapadék és az erős szél miatt a világszerte fellobbanó erdőtüzek tovább égnek és pusztítanak. Óriási károkat okozó hatalmas bozóttüzek alakulnak ki, mint  például Ausztráliában (2020.), amelynek következtében nagyon sok ember meghalt vagy eltűnt, mintegy 8 millió hektár égett porrá, félmilliárd állat pusztult el. 2019-ben több mint 1600 erdőtüzet jegyeztek az Európai Unióban, 100 ezer hektárral többet, mint az eltelt évtized átlaga.

Olvadó sarki jég, gleccserek: Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás. 1992 és 2017 között összesen 6,4 billió tonna jég olvadt el a Föld két sarkán, amely 17,8 mm-es tengerszint emelkedéshez vezetett. A globális felmelegedés miatt a tengerszint emelkedése a 20. század elejétől kezdve egyre gyorsul, melynek átlagos mértéke az elmúlt évtizedben évi 3,6 milliméter volt. Az IPCC 2013-as előrejelzése 60 centiméterben jelöli meg a globális tengerszint-emelkedést 2100-ig, amely azt jelentené, hogy több százmillió ember lenne kitéve a part menti áradásoknak. Egyre csökken a napsugarakat visszaverő jégtakaró felülete, ezzel a Föld így még több napsugárzást nyel el, mely tovább melegíti a légkört. A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább 3 négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2).

Az olvadás hatására az eddig fagyott északi mocsarakból metán szabadul fel. A metán hússzor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál. A kiolvadó baktériumok megbetegedésekkel, súlyos esetben járvánnyal fenyegetnek.

A tengeráramlatok módosulása: Az éghajlatot alapvetően befolyásolják a tengeráramlások. Így pl. Észak-Európa észak-nyugati felének viszonylag enyhe éghajlata a Golf-áramlásnak köszönhető. Ez az áramlás a Mexikói-öbölben indul és az óceán felszíni rétegében hőt szállít észak-keleti irányba. Amennyiben a víz sótartalma ebben a térségben valamilyen ok miatt lecsökken- pl. sarki jég olvadása miatt-, akkor a mechanizmus nem működik és a tengeráramlás nem szállít hőt a térségbe. Tehát a leáramlás a Golf-áramlás fenntartásához okvetlenül szükséges. Ha megszűnik a leáramlás, akkor a hőszállítás leáll, ami az éghajlat jelentős hűléséhez vezethet. 

Hatalmas áradások: Földünkön egyre több az özönvízszerű esőzés és árvíz is. 2018-ban Indiában egymillió embert evakuáltak és helyeztek el táborokban az évszázad árvize után. 2019 novemberében pedig Velencét árasztotta el egy rendívül magas dagály, amely szintén a klímaváltozáshoz köthető. Ezek pedig a jövőben még gyakrabban fordulhatnak elő.

Hazánk és a globális felmelegedés

Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa legsérülékenyebb régiójának része, így a globális felmelegedés különösen sújtja. A hőmérséklet 1-2 Celsius fokkal fog emelkedni 2050-ig, a század végére akár 5 fokos hőmérséklet emelkedés is bekövetkezhet, tehát Magyarország mediterrán jellegű ország lesz. A nyarak során a 25 fok és az e felletti kánikulai napok száma megnövekszik, általánossá válik. A csapadék összmennyisége alapvetően nem változik, de eltolódik: az őszi-téli időszakokat kevesebb, de szélsőségesebb esőzések, havazások jellemzik majd, de jégszakadások is előfordulhatnak. Mivel hazánk a Kárpát-medence közepén fekszik, ezért egy extrém esőzés vagy hirtelen olvadás hirtelen megemelheti a folyók vízszintjét, így a villámárvizek kockázata megnő.

2050-re az ország közel kétharmada száraz sztyeppévé válhat, olyanná, mint például Törökország száraz területei. Nemcsak a fenyők tűnnek el, hanem bükköseink, és a gyertyános tölgyeseink is, egyedül a szárazságot jobban tűrő tölgyeseink maradnak majd meg az ország északi és nyugati vékony sávjában. A klímaváltozás átalakítja az ökoszisztémát. Egyes állat- és növényfajok populációja összeomolhat, egyesek eltűnhetnek, más, nem őshonos fajok pedig felüthetik a fejüket. Az utóbbi azért problémás, mert velük a trópusi betegségek is megérkeznek (pl. 2014-ben Magyarországon is feltűnt a nyugat-nílusi lázat terjesztő tigrisszúnyog).

A magyar táj és az ökoszisztémák átalakulása miatt sokkal szárazabb lesz a környezet, ezért a mezőgazdaságnak jelentősen nehezebb körülmények között kell megtermelnie az alapvető élelmiszereket. A búza és a kukorica termelési hozama jelentősen visszaesik, a burgonya és a mák termesztésére hazánk teljesen alkalmatlanná fog válni. A legeltetés is kétségessé válik a nyári aszályos időszakokban, amennyiben az előrejelzések szerint alakul a helyzet a Kárpát-medencében Ez nemcsak az ágazat működését alakítja át, de megszabhatja az élelmiszerárakat is. 

A belső elvándorlás erősödni fog a következő évtizedekben. Az elvándorlás nem elsősorban a hőmérséklet emelkedése miatt történik, hanem a megélhetési lehetőségek beszűkülése okán. Bizonyos szempontból a városokban sokkal rosszabbá válhat a helyzet, hiszen a beton és aszfalt a hőfelszívó képessége miatt tovább fűtheti ezeket a településeket. A hőhullámok hatására 15 százalékkal megnő a halálozások száma. Elsősorban az idősebbek vannak kitéve a nagy melegnek, hiszen az megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását az esetükben.

A vízellátás tekintetében is felléphetnek problémák, ugyanis a nagyobb folyóink kívülről folynak be az országba. A vízhiány a történelem során sok esetben háborús konfliktusokhoz vezetett. Szerencsére Európában ez nem jellemző, de ennek kockázatát nem lehet kizárni a jövőben.

A sivatagosodás Afrikát és a Közel-Keletet érinti leginkább, ezért rengetegen kelhetnek útra, hogy egy jobb élet reményében Európa felé vegyék az irányt. 

Ha globálisan nem lépünk fel határozottan a klímaváltozás megfékezése ellen, akkor a visszafordíthatatlan folyamatok eredményeként Földünk elveszti azt a jellegét, ami egy élhető, sokszínű, gyönyörű bolygóvá teszi. Hazánk egy kiszáradó, helyenként már elsivatagosodó ország lesz, amely nem fogja tudni táplálékkal ellátni lakosságát. Tényleg ezt a jövőt érdemlik gyermekeink

Jelen cikk a KEHOP-1.2.1-18-2018-00042 Helyi Klímastratégia kidolgozása és szemléletformálás Deszken című pályázat keretében készült.

dr. Altmayerné dr. Kocsis Anita
klímareferens

Szólj hozzá

Skip to content