Deszk Község Honlapja

Településünkről

Deszk létéről a XV. századtól kezdve vannak adatok. Első említése – Dezk néven – 1490-ben abban az oklevélben található, amelyben a király az ellene hűtlenség bűnébe esett Esztáry Bálint összes Csanád vármegyei birtokát – köztük Deszket – Losonczi Lászlónak adományozta. A Marostól délre eső falu jelentőségét mutatja, hogy Oláh Miklós említi 1536-ban írt országleírásában. Noha Deszk életéről keveset tudunk, léte az 1552-ben kezdődő török hódoltság alatt is bizonyított a fennmaradt török adóösszeírások adatai alapján. A hosszú török uralom és a felszabadító háborúk pusztításai ezen a vidéken is nagymértékű elnéptelenedéshez vezettek. Története a továbbiakban tükrözi Magyarország mozgalmas múltját. Gyakran változtak földesurai, oklevelekben adás-vétel, elzálogosítás, újabb adományozások tárgyaként szerepel. Deszk 1552-ben került török uralom alá.

szerb_harang_1921

Szerb harang 1921

Lakói egyre fogytak, s a település a 18. század eleji török háborúkban teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A Tisza-Maros szög 1718-1778. között a Temesi Bánsághoz tartozott, majd az 1779-ben visszaállított Torontál vármegyéhez. A katonai közigazgatást kamarai váltotta fel. A nagyrészt pusztává lett, egykor virágzó települések újjáéledése az 1740-es években felgyorsult a feloszlatott tiszai- és marosi határőrség tagjainak letelepítésével. A török közvetítéssel korábban hazánkba került és meghonosodott dohánytermesztés a század második felében egyre jobban elterjedt. Nagyobb munkaráfordítást igényelt. A munkaerő az új telepesek érkezésével biztosított volt. Sorra jöttek létre a dohánykertész községek. Deszk lakossága rövid idő alatt olyan mértékben megnőtt, hogy 1746-ban Szőreggel és Szentivánnal együtt községgé nyilvánították. 1719-tól a Temesi Bánság csanádi kerületébe tartozott. A temesvári igazgatóság 1746. március 29-én szerb határőr katonákat telepített be.

Deszk 1801-ig volt közvetlenül kamarai, kincstári kezelésben. Ekkor – Klárafalvával együtt – a báró Gerliczy család vásárolta meg. A vételkor feljegyezték, hogy az uradalom kiegészítő részeit, az egész víz alatt álló területet csónakon járták be és mérték föl. 1779-től a csaknem 1000 lakosú község Torontál vármegye törökkanizsai járásába tartozott. 1804-ben királyi adománnyal hatalmas birtokot kapott és vásárolt itt báró Gerliczy Ferenc (1748-1833). A több mint 7111 holdas uradalom Szőregtől a szomszédos Klárafalvára és a majdani Ferencszállásra is kiterjedt. A szerbek mellé lassan a nagybirtokon dolgozó magyarság is betelepült. A lakosság száma 1828-ban 1551, 1857-ben már 2240, 1910-ben 2944. Ebből 1526 szerb, 1361 magyar. 1830-ban a dohánykertész telepből fejlődött Ferencszállás. 1849. augusztus 5-én, a szőregi csata napján, leégett a község, a görögkeleti templom és a kastély is. 1859-ben épült föl a mai görögkeleti szerb templom, majd 1904-re a katolikus templom. Az első kastélytól nem messze 1884-ben építettek újat.

Polgári kör 30-as évek

Polgári kör 30-as évek

Gerliczy Ferenc

Gerliczy Ferenc

Az első világháború utáni szerb megszállás 1921. augusztus 21-ig tartott. Észak-Torontál kilenc itt maradt községe Kiszombor központtal, mint csonka Torontál megye, 1923. december 31-ig működött. 1924. január 1-től 1945-ig Deszk Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye torontáli járásába tartozott. 1928-ban a Gerliczy uradalmat felparcellázták és eladták. Ekkor újabb magyar lakosok érkeztek a községbe, főleg a Szeged környéki homokvidékről. A lakosság száma 1930-ban 2761 fő. Ebből már csak 303 szerb, mivel a húszas években sok szerb optált, költözött át Jugoszláviába. 1929-ben épült fel a nyolctantermes új állami iskola. A kastélyt 1929-ben a család eladta, s az állam gyermekszanatóriumot létesített benne. A második világháború után néhány évig zsidó gyermekek menhelye volt az épület, majd 1950-től ismét szanatórium, mely a hatvanas években a tüdőbetegekre specializálódott. Ma a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőklinikája van az épületben. A község a tanácsrendszer kialakításakor 1950-ben került Csongrád megye szegedi járásába. Lakossága 1949-ben 2861. A korábbi kisebb szövetkezeti csoportok 1970-ben a Maros Termelőszövetkezetben egyesültek. 1975-ben alakította ki telepét a községben a Taurus Gumiipari Vállalat. 1990-ben 2755 lakosa volt a községnek, s közülük 138 vallotta magát szerbnek. A községben szerb tannyelvű óvoda és általános iskola is működik.

jakabb_gyula_temetes1958_2

Jakabb Gyula temetés1958

Dinamikusan fejlődő település, a mai lakosságszám 3681 fő, akik közül 4% vallja magát szerbnek.

 

Rendezvényeink

Egészség7 – Deszk- KÖR-DESZK-A

A Deszki Egészség7 záró rendezvényén, a Csongrád Megyei Szabadidősport Szövetség és az Európai Bizottság támogatásával, az eddigi évekhez hasonlóan egy közös mozgás-formára invitáljuk idén is az örökmozgókat. Immár negyedik éve meghívjuk azokat, akik megmozgatva tagjaikat, hajlandók kerékpárral, futva, görkorival, vagy gördeszkán körbe kerülni Deszk község határait és egy közel 8,7 kilométeres kört leírni az általuk […]

  • Deszk, Sportcsarnok
  • 2017-09-29

Tovább

Látnivalók

Gerliczy-Kastély

Az 1884-ben épült eklektikus-klasszicizáló, volt Gerliczy-kastély

Tovább
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A neogótikus stílusban épült római katolikus templomot 1904-ben emelték, a kastély közvetlen szomszédságában található. A torontáli térség legdíszesebb temploma, arányaiban és díszítésében a legszebb hagyományokat őrzi: pompás berendezése, oltára, szószéke, keresztúti faragott stáció és csodálatos rózsaablaka szemet-lelket gyönyörködtetőek.

Tovább
SPORTCSARNOK

A Sportcsarnok méreteit és felszereltségét tekintve nemzetközi sportversenyek befogadására is alkalmas. Helyet ad edzési lehetőségekre, testnevelési oktatásnak és az egészségmegőrző sportoknak. Esetenként közösségi rendezvény helyszíneként is funkcionál.

Tovább