Deszk Község Honlapja

A talaj védelme

18

jan 2021

0

Mottó: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”

(David Brower környezetvédelmi aktivista)

Amikor a környezetszennyezésről beszélünk, elsősorban a levegő – és a természetes víz szennyeződésére fókuszálunk, azonban ugyanilyen fontos Földünk legfelső termékeny rétegének, a talajnak a védelme is. Mi is a talaj? „A talaj a Föld legkülső szilárd burka, mely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képesség, hogy kellő időben és a szükségelt mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal.” (Stefanovits, P.: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1975.)

A talaj ugyanakkor korlátozottan áll rendelkezésünkre és pusztul. Nagyértékű talajfelületeket használunk évente ipari, lakásépítési, úthálózati célokra. Komoly veszélyt jelentenek a városok és nagyobb ipari létesítmények, melyek felfalják a talajt, környezetünket is szennyezve hulladékaikkal és szennyvizeikkel. A házak, gyárak, hidak, utak, csatornák gyakran megváltoztatják a föld alatti természetes vízfolyásokat és a talajvízszintet. A szakszerűtlen talajhasználat ill. agrotechnika (művelés, trágyázás, növényvédelem) szintén erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethet. A talaj tehát a levegőhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel. Védelmet a szennyezés, erózió, pusztulás ellen. E tekintetben a mezőgazdasági technológiákat is vizsgálni kell. A talaj pusztulását követően az újraképződés évszázadokat vehet igénybe, hiszen lassú természeti (fizikai, kémiai, biológiai) folyamatok teremtik meg a termőföldet. Az elszennyezett talaj tisztítása, a helyreállítás költségei meghaladhatják a társadalom erejét generációkon át.

 Talajkárosító tényezők tehát az alábbiak:

1. Talajerózió: 

A szél és a csapadék elhordja a nem megfelelően beültetett talajt, mivel a növényzet nem képes megkötni.

2. Talajtömörödés:

Nem megfelelően megválasztott gépek rontják a talaj szerkezetét, nehezítik az élőlények mozgását.

3. Anyagbevitel:

Szervetlen műtrágyák nem megfelelő használata szintén elsavanyodáshoz vezetnek.

4. Nehézfémsók felhalmozódása

5. Növényvédőszerek

Gyomirtók, talajfertőtlenítők, kártevőirtók anyagai felhalmozódnak a táplálékláncban és bejutnak az emberbe is.

6. Helytelen öntözés:

Szikesedéshez vezet, sófelhalmozódáshoz.

7. Savas esők

8. Hulladék, szennyvíz

A szárazföldi állatokhoz hasonlóan döntően az ember is a talajból származó élelemre utalt. Az életközösségek, növény, állat, ember genetikailag lassan változnak. A földi élő rendszerek nem képesek rövid távon alkalmazkodni a drasztikus környezeti átalakulásokhoz. A városi ember vérében, vizeletében, szöveteiben pl. az ólom- és kadmiumtartalom nagyságrendekkel megnőhet, hosszú távon kiszámíthatatlan következményekkel. Amennyiben drasztikus javulás nem történik, utódainknak talán már nem is lesz lehetősége megszabadulni a szennyezéstől. A tisztítás ugyanis oly sok energiát igényelhet (újabb szennyezést indukálva), hogy a gyakorlatban már kivihetetlenné válik.

Tehát a talaj hasznosítását nem szabad alárendelni a pillanatnyi gazdasági érdekeknek, minőségének és termékenységének hosszú távú megőrzésére kell törekedni. Helyenként és egyre nagyobb területen a vízvédelmi, természetvédelmi funkcióit kell előnyben részesíteni. A talaj sajátja, hogy a szakszerű mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítással nem romlik a minősége. E tekintetben megújuló/megújítható természeti erőforrás. Gondos kezeléssel termékenysége növelhető, minősége évek vagy évtizedek alatt javítható.

A talajszennyezés felszámolásának két fő mozgatórugója az emberi egészségre, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó kockázatok. A harmadik mozgatórugó a mezőgazdasági termelés, valamint a növényi egészség és az élelmiszerbiztonság biztosítása.

A jövő számára a legjobb dolog a további talajszennyezés megakadályozása. Támaszkodhatunk az ipari, mezőgazdasági talajszennyezést ellenőrző jelenlegi szabályozásokra, és közvetlenebbül mi magunkra, polgárokra is.  Ha az emberek jobban tudatában lesznek egyéni cselekvéseik hatásainak, megváltoztatják magatartásukat, és ennek pozitív hatása lesz általában a talajgazdálkodásra, ezen belül pedig a talajszennyezésre. Egy egyszerű példa: Gondolta volna, hogy az utcára dobott cigaretta csikk bemosódik a talajba, élővizekbe, ezzel megfertőzi azokat?  A kimosódó mérgező anyagok komoly veszélyt jelentenek, továbbá a szűrő anyaga papírral bevont cellulóz-acetát, melynek lebomlásához a természetben átlagosan 1,5 év szükséges. S ez csak egy cigaretta csikk…

A talaj több természeti erőforrás (napenergia, légkör, vízkészletek, geológiai és biológiai erőforrások) együttes hatása és átalakítása alapján biztosít életteret a benne élő szervezeteknek és termőhelyet is a növényeknek. A talaj a természet hatalmas biológiai reaktora, a földi lét nélkülözhetetlen feltétele.

A talaj hordozza (fedi, őrzi, konzerválja) a Föld, az élővilág és az emberiség történelmének számos emlékét. Fontos tehát, hogy óvjuk, védjük talajainkat! 

 „A talajon nem csak állunk, hanem élünk!” (Dr. Stefanovits Pál)

Jelen cikk a KEHOP-1.2.1-18-2018-00042 Helyi Klímastratégia kidolgozása és szemléletformálás Deszken című pályázat keretében készült.

dr. Altmayerné dr. Kocsis Anita
klímareferens

Szólj hozzá

Skip to content